A védőruhák az egyéni védőeszközök kategóriájába tartoznak. Elsődleges feladatuk a viselőjük biztonságának, egészségének védelme, a speciális munkakörülmények által támasztott követelményeknek történő megfelelés. A védelmi követelmény jellegét, fokát nemzetközi (európai) vagy hazai, magyarországi normák (szabványok) írják elő, az egyes védőruháknak ezeknek kell megfelelni.



Az európai szabványok

Az európai normák bevezetésére azért került sor, hogy felállítsák azokat a védelmi követelményeket, amelyek a védőruhák kiválasztása tervezése és gyártása során elengedhetetlenek.


Ezek specifikus normák, amelyek részletesen előírják, hogy az egyes védőeszközöket hogyan kell minősíteni, és milyen teszteredmények szükségesek ahhoz, hogy a termék megfeleljen a Unió által elvárt követelményeknek. Ez azt a célt szolgálja, hogy az Unió különböző országaiban előállított hasonló termékeket azonos bevizsgálási módszereknek vessenek alá. A szabványosítást az Európai Szabványügyi Bizottság (European Commitee for Standardisation, CEN) végzi, az ún. EEC direktíva által meghatározott keretek és irányvonalak alapján. Mit tartalmaz ez a direktíva?


Egyéni védőeszköz direktíva

A 89/686/EEC direktíva -amelyet rendszerint csak a fenti néven emlegetünk- tartalmazza az egyéni védőeszközök és így a védőruhák tervezésének, bevizsgálásának és minősítésének szabályait.


Az előírásoknak megfelelő termékeket CE-jelzéssel látják el. 1995 óta tilos azon termékek forgalmazása az Európai Unió államaiban, amelyek nem viselik a szimbólumot.



A direktíva bevezetése óta megtörtént az Unión belüli jogharmónizáció, sőt, a szervezeten kívül is alkalmazza néhány állam ezt a követelmény-rendszert, köztük az EFTA-államok.


A direktíva az egyéni védőeszközök teljes skáláját lefedi, kivételt képez ez alól motorbiciklisták védősisakja, valamint a rendőrségi és katonai védőruházat. Három veszélyességi szintet határoz meg a felmerülő kockázat mértéke szerint.


1. szint: Alapszintű védőeszközök (Direktíva 8.3. pont)

Ide tartoznak a minimális kockázat ellen védelmet nyújtó eszközök, ahol a veszély időben észlelhető és elkerülhető. A direktíva számos védőeszköztípust felsorol, köztük a kertészkesztyűket, a mosogatásnál használt gumikesztyűt, illetve olyan eszközöket, amelyek kisebb ütés, horzsolás ellen nyújtanak védelmet, és nem a létfontosságú testrészeket érintik. Ezek esetében nem szükséges minősítő eljárás.


2. szint: Középszintű védőeszközök

Melyek nem tartoznak sem az alapszintű, sem a felsőszintű védőeszközök közé. Jellemző példái a sorozatgyártásban készülő védőruhák, a legtöbb védőcipő, jó láthatósági termék, és a mechanikai védelmet nyújtó ruházat, kesztyű.


3. szint: Felsőszintű védőeszközök (Direktíva 8.4 (a) pont)

Az olyan védőeszközök tartoznak ide, melyek halálos veszély, vagy az egészségre nézve súlyos és visszafordíthatatlan folyamatokkal szemben nyújtanak védelmet olyan helyzetekben, ahol a veszély, illetve az esetleges sérülés kihatásai nem mérhetők fel megfelelő időben. Itt is részletes listát találunk, néhány példa: a légzésvédelmi készülékek, leesés elleni védőeszközök, extrém hőmérsékleti körülmények közt, illetve kohókban viselt védőruhák.


Európában azokat a védőeszközöket, amelyek súlyos sérülések ellen nyújtanak védelmet, s így a közép- illetve felsőszintű védőeszközök közé sorolandók, CE-logóval szükséges ellátni. Ennek alapja viszont az, hogy a mintegy száz -az uniós tagállamok kormánya által kijelölt és elfogadott - minősítő intézet valamelyike bevizsgálja és minősítse az adott terméket, és elfogadja a vonatkozó dokumentációt a direktíva 10. cikkelye értelmében.


A védőruhát tehát - mint egyéni védőeszközt - típustanúsítvánnyal kell ellátni, tehát minősítetni kell. Magyarországon az egyéni védőeszközök, ezen belül a védőruhák, vizsgálatára és tanúsítására kijelölt és bejelentett (notifikált) szervezet az INNOVATEXT. A vizsgálat és tanúsítás menete a 2/2002 (II.7.) rendelet 8-9. §-a szerint történik. Magyarország a legtöbb európai normát már átvette, erre a későbbiekben kitérünk.


Fontos, hogy tudatában legyünk azoknak a potenciális veszélyforrásoknak, amelyek egy-egy munkafolyamat során jelen vannak.


Honosított egyéni védőeszköz szabványok (forrás: Magyar Szabványügyi Testület):


  • MSZ EN 368:1995 Védőruházat.
    Védelem folyékony vegyszerek ellen. Vizsgálati módszer. Az anyagok folyadékbehatolással szembeni ellenállása








  • MSZ EN 533:2001 Védőruházat.
    Hő és láng elleni védelem. Korlátozott lángterjedésű anyagok és anyag-összeállítások
  • MSZ EN 531:2000 Védőruházat
    Hő hatásának kitett ipari munkások részére (kivéve a tűzoltók és a hegesztők ruházatát)
  • MSZ EN 1149-3:2004 Védőruházat.
    Elektrosztatikus tulajdonságok. 3. rész: A töltéscsillapodás mérésének vizsgálati módszerei
  • MSZ EN 470-1:1998 Védőruházat.
    Hegesztéshez és hasonló műveletekhez használatos védőruházat. 1. rész: Általános követelmények
  • MSZ EN 532:1998 Visszavonva! Védőruházat.
    Hő és láng elleni védelem. A korlátozott lángterjedés vizsgálata
  • Helyette új:
    MSZ EN ISO 15025:2003 Angol nyelvű! Védőruházat.
  • Hő és láng elleni védelem. A korlátozott lángterjedés vizsgálati módszere (ISO 15025:2000)
  • MSZ EN 366:1998 Visszavonva! Védőruházat.
    Hő és tűz elleni védelem. Vizsgálati módszer: sugárzó hőforrásnak kitett anyagok és anyag-összeállítások értékelése.
    Helyette új:
    MSZ EN ISO 6942:2002 Védőruházat.
    Hő és tűz elleni védelem. Vizsgálati módszer: sugárzó hőforrásnak kitett anyagok és anyag-összeállítások értékelése (ISO 6942:2002)
  • MSZ EN 367:1995 Védőruházat. Hő és lángok elleni védelem. Vizsgálati módszer. A láng általi hőátadás meghatározása
  • MSZ EN 373:1998 Védőruházat.
    Az anyagok megolvadt fém kifröccsenésével szembeni ellenállásának értékelése
  • MSZ EN 702:1998 Védőruházat.
    Hő és láng elleni védelem. Vizsgálati módszer: a kontakthő átbocsátásának meghatározása a védőruházaton vagy annak anyagain.
  • MSZ ENV 50354:2003 Védőruházat.
    Angol nyelvű! Villamos ívkisülés veszélyének kitett dolgozók által használt anyagok és ruházat villamos ívvel végzett vizsgálati módszerei.
  • MSZ EN 1149-1:1998 Védőruházat.
    Elektrosztatikus tulajdonságok. 1. rész: Fajlagos felületi ellenállás (Vizsgálati módszerek és követelmények)
  • MSZ EN 348:1997 Védőruházat.
    Vizsgálati módszer: az anyagok viselkedésének meghatározása megolvadt fém kismértékű kifröccsenésekor.
  • MSZ EN ISO 15025:2003 Angol nyelvű! Védőruházat.
    Hő és láng elleni védelem. A korlátozott lángterjedés vizsgálati módszere (ISO 15025:2000)
  • MSZ EN 471:2003
    Angol nyelvű! Jó láthatóságot biztosító védőruházat szakmai használathoz. Vizsgálati módszerek és követelmények.
  • MSZ EN ISO 20645:2005
    Angol nyelvű! Új közzététel! Textilkelmék.
    A baktériumölő hatékonyság meghatározása. Agardiffúziós lemezpróba (ISO 20645:2004)
  • MSZ EN 13795-1:2003
    Angol nyelvű! Orvostechnikai eszközként használt műtéti kendők, köpenyek és tisztatéri öltözékek a páciensek, a klinikai személyzet és készülékek számára. 1. rész: A gyártókra, a feldolgozókra és a termékekre vonatkozó általános követelmények
  • MSZ EN 13795-2:2005
    Angol nyelvű! Orvostechnikai eszközként használt műtéti kendők, köpenyek és tisztatéri öltözékek a páciensek, a klinikai személyzet és készülékek számára. 2. rész: Vizsgálati módszerek
  • MSZ EN 100015-1:2000
    Angol nyelvű! Visszavonva! Alapvető előírások: Elektrosztatikusan érzékeny részegységek védelme. 1. rész: Általános követelmények
    Helyette új:
    MSZ EN 61340-5-1:2001
    Angol nyelvű! Elektrosztatika. 5-1. rész: Elektronikus eszközök elektrosztatikus jelenségek elleni védelme. Általános követelmények. (IEC 61340-5-1:1998 + 1999. évi helyesbítés)
    és:
    MSZ EN 61340-5-2:2001
    Angol nyelvű! Elektrosztatika. 5-2. rész: Elektronikus eszközök elektrosztatikus jelenségek elleni védelme. Felhasználói kézikönyv (IEC 61340-5-2:1999)






A védőruhák kiválasztásának szempontjai


A legfontosabb szempont - prioritás - a védelem, amelynek tárgya az elsősorban az ember (a ruha viselője), de lehet a termék is (például az élelmiszert megvédeni a fertőzéstől). A védelem persze sokféle lehet, ezért legelőször is ezt kell meghatározni. Fontos, hogy tudatában legyünk azoknak a potenciális veszélyforrás(ok)nak, amelyek egy-egy munkafolyamat során jelen vannak. Ezért van óriási jelentősége a munkahelyeken a helyes kockázatfelmérésnek. A védelmi követelmények pontos meghatározása, megkönnyíti a védőruhák kiválasztását és helyes használatát.


Védőruha alapanyagok

A védőruha alapanyagok különféle speciális védelmi képességekkel rendelkeznek. Az alapanyagokat az adott EN-normára minősíteni kell, a minősítést igazoló dokumentumot, bizonyítványt mindig kérjük el a gyártótól, és hasonlítsuk össze a norma előírásaival. A normák részletesen tartalmazzák az anyagra és a konfekcionált termékre vonatkozó követelményeket.


A leggyakrabban használt védőruha fajták:

  • MSZ EN-471:2003 Jó láthatóságot biztosító védőruházat
  • MSZ EN 531:2000, MSZ EN 470-1 Proban lángmentes ruházat
  • MSZ EN 1149-3:2004 Antisztatikus ruházat
  • MSZ EN 368:1995 Vegyszerálló védőruházat
  • "Bioguard" Antibakteriális védőruha


[FEL]